Impressum/Datenschutz Ungarisch

  • A www.rezeda.de honlap tulajdonosa a frankfurti székhelyű Rezeda közhasznú kultúregyesület „Rezeda e.V. - Verein zur Förderung traditioneller ungarischer Tanz- und Musikkultur“   (VR 11763 - Vereinsregister des Amtsgerichts Frankfurt am Main) - a továbbiakban „Egyesület”.
  • Ön feltétel és kivétel nélkül elfogadja az alábbi felhasználási feltételeket azzal, hogy belép a www.rezeda.de honlap valamelyik oldalára.  
  • Az Egyesület fenntartja a jogot, hogy a honlap tartalmát részben vagy egészben bármikor megváltoztassa. A www.rezeda.de portál tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, a portálon hozzáférhető tartalom pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért és az ezekből eredő közvetlen vagy közvetett károkért a Rezeda Egyesület felelősséget nem vállal.
  • A honlapon elhelyezett hivatkozások harmadik jogi vagy magán személy által fenntartott külső oldalak tartalmáért az Egyesületet semmiféle felelősség nem terheli. 
  • Az Egyesület fenntartja magának a jogot, hogy a méltatlan környezetbe helyezett kapcsolódás ellen kifogást emeljen és annak megszüntetését kezdeményezze.
  • Az Egyesület közhasznúsága kizár bármiféle pártpolitikai tevékenységet


Impressum/Datenschutz  Deutsch

Haftung für Inhalte

Die Inhalte unserer Seiten wurden mit größter Sorgfalt erstellt. Für die Richtigkeit, Vollständigkeit und Aktualität der Inhalte können wir jedoch keine Gewähr übernehmen. Als Diensteanbieter sind wir gemäß § 7 Abs.1 TMG für eigene Inhalte auf diesen Seiten nach den allgemeinen Gesetzen verantwortlich. Nach §§ 8 bis 10 TMG sind wir als Diensteanbieter jedoch nicht verpflichtet, übermittelte oder gespeicherte fremde Informationen zu überwachen oder nach Umständen zu forschen, die auf eine rechtswidrige Tätigkeit hinweisen. Verpflichtungen zur Entfernung oder Sperrung der Nutzung von Informationen nach den allgemeinen Gesetzen bleiben hiervon unberührt. Eine diesbezügliche Haftung ist jedoch erst ab dem Zeitpunkt der Kenntnis einer konkreten Rechtsverletzung möglich. Bei Bekanntwerden von entsprechenden Rechtsverletzungen werden wir diese Inhalte umgehend entfernen.

Haftung für Links

Unser Angebot enthält Links zu externen Webseiten Dritter, auf deren Inhalte wir keinen Einfluss haben. Deshalb können wir für diese fremden Inhalte auch keine Gewähr übernehmen. Für die Inhalte der verlinkten Seiten ist stets der jeweilige Anbieter oder Betreiber der Seiten verantwortlich. Die verlinkten Seiten wurden zum Zeitpunkt der Verlinkung auf mögliche Rechtsverstöße überprüft. Rechtswidrige Inhalte waren zum Zeitpunkt der Verlinkung nicht erkennbar. Eine permanente inhaltliche Kontrolle der verlinkten Seiten ist jedoch ohne konkrete Anhaltspunkte einer Rechtsverletzung nicht zumutbar. Bei Bekanntwerden von Rechtsverletzungen werden wir derartige Links umgehend entfernen.

Urheberrecht

Soweit die Inhalte auf dieser Seite nicht vom Betreiber erstellt wurden, werden die Urheberrechte Dritter beachtet. Insbesondere werden Inhalte Dritter als solche gekennzeichnet. Sollten Sie trotzdem auf eine Urheberrechtsverletzung aufmerksam werden, bitten wir um einen entsprechenden Hinweis. Bei Bekanntwerden von Rechtsverletzungen werden wir derartige Inhalte umgehend entfernen.

Alle innerhalb des Internetangebots genannten und ggf. durch Dritte geschützten Marken- und Warenzeichen unterliegen uneingeschränkt den Bestimmungen des jeweils gültigen Kennzeichenrechts und den Besitzrechten der jeweiligen eingetragenen Eigentümer.



Datenschutz

Die Nutzung unserer Webseite ist in der Regel ohne Angabe personenbezogener Daten möglich. Soweit auf unseren Seiten personenbezogene Daten (beispielsweise Name, Anschrift oder eMail-Adressen) erhoben werden, erfolgt dies, soweit möglich, stets auf freiwilliger Basis. Diese Daten werden ohne Ihre ausdrückliche Zustimmung nicht an Dritte weitergegeben. 
Wir weisen darauf hin, dass die Datenübertragung im Internet (z.B. bei der Kommunikation per E-Mail) Sicherheitslücken aufweisen kann. Ein lückenloser Schutz der Daten vor dem Zugriff durch Dritte ist nicht möglich. 
Der Nutzung von im Rahmen der Impressumspflicht veröffentlichten Kontaktdaten durch Dritte zur Übersendung von nicht ausdrücklich angeforderter Werbung und Informationsmaterialien wird hiermit ausdrücklich widersprochen. Die Betreiber der Seiten behalten sich ausdrücklich rechtliche Schritte im Falle der unverlangten Zusendung von Werbeinformationen, etwa durch Spam-Mails, vor.


Online-Streitbeilegung gemäß Art. 14 Abs. 1 ODR-VO
Die Europäische Kommission stellt eine Plattform zur Online-Streitbeilegung (OS) bereit, die Sie unter http://ec.europa.eu/consumers/odr/ finden.

Als Diensteanbieter sind wir gemäß § 7 Abs.1 TMG für eigene Inhalte auf diesen Seiten nach den allgemeinen Gesetzen verantwortlich. Nach §§ 8 bis 10 TMG sind wir als Diensteanbieter jedoch nicht verpflichtet, übermittelte oder gespeicherte fremde Informationen zu überwachen oder nach Umständen zu forschen, die auf eine rechtswidrige Tätigkeit hinweisen.

Verpflichtungen zur Entfernung oder Sperrung der Nutzung von Informationen nach den allgemeinen Gesetzen bleiben hiervon unberührt. Eine diesbezügliche Haftung ist jedoch erst ab dem Zeitpunkt der Kenntnis einer konkreten Rechtsverletzung möglich. Bei Bekanntwerden von entsprechenden Rechtsverletzungen werden wir diese Inhalte umgehend entfernen.

Haftung für Links

Unser Angebot enthält Links zu externen Webseiten Dritter, auf deren Inhalte wir keinen Einfluss haben. Deshalb können wir für diese fremden Inhalte auch keine Gewähr übernehmen. Für die Inhalte der verlinkten Seiten ist stets der jeweilige Anbieter oder Betreiber der Seiten verantwortlich. Die verlinkten Seiten wurden zum Zeitpunkt der Verlinkung auf mögliche Rechtsverstöße überprüft. Rechtswidrige Inhalte waren zum Zeitpunkt der Verlinkung nicht erkennbar.

Eine permanente inhaltliche Kontrolle der verlinkten Seiten ist jedoch ohne konkrete Anhaltspunkte einer Rechtsverletzung nicht zumutbar. Bei Bekanntwerden von Rechtsverletzungen werden wir derartige Links umgehend entfernen.

Die durch die Seitenbetreiber erstellten Inhalte und Werke auf diesen Seiten unterliegen dem deutschen Urheberrecht. Die Vervielfältigung, Bearbeitung, Verbreitung und jede Art der Verwertung außerhalb der Grenzen des Urheberrechtes bedürfen der schriftlichen Zustimmung des jeweiligen Autors bzw. Erstellers. Downloads und Kopien dieser Seite sind nur für den privaten, nicht kommerziellen Gebrauch gestattet.

 

Trotz sorgfältiger Arbeit bei den angebotenen Informationen, kann keine Gewähr übernommen werden, dass alle Angaben stets vollständig, richtig und aktuell sind. Für Inhalte externer Websites, auf die über Links verwiesen wird, sind wir nicht verantwortlich. behält sich vor, den Inhalt ohne Ankündigung abzuändern, zu entfernen oder zu ergänzen.

 

Datenschutzerklärung

1. Datenschutz auf einen Blick Allgemeine Hinweise

Die folgenden Hinweise geben einen einfachen Überblick darüber, was mit Ihren personenbezogenen Daten passiert, wenn Sie unsere Website besuchen. Personenbezogene Daten sind alle Daten, mit denen Sie persönlich identifiziert werden können. Ausführliche Informationen zum Thema Datenschutz entnehmen Sie unserer unter diesem Text aufgeführten Datenschutzerklärung.

Datenerfassung auf unserer Website

Wer ist verantwortlich für die Datenerfassung auf dieser Website?

Die Datenverarbeitung auf dieser Website erfolgt durch den Websitebetreiber. Dessen Kontaktdaten können Sie dem Impressum dieser Website entnehmen.

Wie erfassen wir Ihre Daten?

Ihre Daten werden zum einen dadurch erhoben, dass Sie uns diese mitteilen. Hierbei kann es sich z.B. um Daten handeln, die Sie in ein Kontaktformular eingeben.

Andere Daten werden automatisch beim Besuch der Website durch unsere IT-Systeme erfasst. Das sind vor allem technische Daten (z.B. Internetbrowser, Betriebssystem oder Uhrzeit des Seitenaufrufs). Die Erfassung dieser Daten erfolgt automatisch, sobald Sie unsere Website betreten.

Wofür nutzen wir Ihre Daten?

Ein Teil der Daten wird erhoben, um eine fehlerfreie Bereitstellung der Website zu gewährleisten. Andere Daten können zur Analyse Ihres Nutzerverhaltens verwendet werden.

Welche Rechte haben Sie bezüglich Ihrer Daten?

Sie haben jederzeit das Recht unentgeltlich Auskunft über Herkunft, Empfänger und Zweck Ihrer gespeicherten personenbezogenen Daten zu erhalten. Sie haben außerdem ein Recht, die Berichtigung, Sperrung oder Löschung dieser Daten zu verlangen. Hierzu sowie zu weiteren Fragen zum Thema Datenschutz können Sie sich jederzeit unter der im Impressum angegebenen Adresse an uns wenden. Des Weiteren steht Ihnen ein Beschwerderecht bei der zuständigen Aufsichtsbehörde zu.

Analyse-Tools und Tools von Drittanbietern

Beim Besuch unserer Website kann Ihr Surf-Verhalten statistisch ausgewertet werden. Das geschieht vor allem mit Cookies und mit sogenannten Analyseprogrammen. Die Analyse Ihres Surf-Verhaltens erfolgt in der Regel anonym; das Surf-Verhalten kann nicht zu Ihnen zurückverfolgt werden. Sie können dieser Analyse widersprechen oder sie durch die Nichtbenutzung bestimmter Tools verhindern. Detaillierte Informationen dazu finden Sie in der folgenden Datenschutzerklärung.

Sie können dieser Analyse widersprechen. Über die Widerspruchsmöglichkeiten werden wir Sie in dieser Datenschutzerklärung informieren.

2. Allgemeine Hinweise und Pflichtinformationen Datenschutz

Die Betreiber dieser Seiten nehmen den Schutz Ihrer persönlichen Daten sehr ernst. Wir behandeln Ihre personenbezogenen Daten vertraulich und entsprechend der gesetzlichen Datenschutzvorschriften sowie dieser Datenschutzerklärung.

Wenn Sie diese Website benutzen, werden verschiedene personenbezogene Daten erhoben. Personenbezogene Daten sind Daten, mit denen Sie persönlich identifiziert werden können. Die vorliegende Datenschutzerklärung erläutert, welche Daten wir erheben und wofür wir sie nutzen. Sie erläutert auch, wie und zu welchem Zweck das geschieht.

Wir weisen darauf hin, dass die Datenübertragung im Internet (z.B. bei der Kommunikation per E-Mail) Sicherheitslücken aufweisen kann. Ein lückenloser Schutz der Daten vor dem Zugriff durch Dritte ist nicht möglich.

Hinweis zur verantwortlichen Stelle

Die verantwortliche Stelle für die Datenverarbeitung auf dieser Website ist:

Verantwortliche Stelle ist die natürliche oder juristische Person, die allein oder gemeinsam mit anderen über die Zwecke und Mittel der Verarbeitung von personenbezogenen Daten (z.B. Namen, E-Mail-Adressen o. Ä.) entscheidet.

Widerruf Ihrer Einwilligung zur Datenverarbeitung

Viele Datenverarbeitungsvorgänge sind nur mit Ihrer ausdrücklichen Einwilligung möglich. Sie können eine bereits erteilte Einwilligung jederzeit widerrufen. Dazu reicht eine formlose Mitteilung per E-Mail an uns. Die Rechtmäßigkeit der bis zum Widerruf erfolgten Datenverarbeitung bleibt vom Widerruf unberührt.

Beschwerderecht bei der zuständigen Aufsichtsbehörde

Im Falle datenschutzrechtlicher Verstöße steht dem Betroffenen ein Beschwerderecht bei der zuständigen Aufsichtsbehörde zu. Zuständige Aufsichtsbehörde in datenschutzrechtlichen Fragen ist der Landesdatenschutzbeauftragte des Bundeslandes, in dem unser Unternehmen seinen Sitz hat. Eine Liste der Datenschutzbeauftragten sowie deren Kontaktdaten können folgendem Link entnommen werden: https://www.bfdi.bund.de/DE/Infothek/Anschriften_Links/anschriften_links-node.html.

Recht auf Datenübertragbarkeit

Sie haben das Recht, Daten, die wir auf Grundlage Ihrer Einwilligung oder in Erfüllung eines Vertrags automatisiert verarbeiten, an sich oder an einen Dritten in einem gängigen, maschinenlesbaren Format aushändigen zu lassen. Sofern Sie die direkte Übertragung der Daten an einen anderen Verantwortlichen verlangen, erfolgt dies nur, soweit es technisch machbar ist.

SSL- bzw. TLS-Verschlüsselung

Diese Seite nutzt aus Sicherheitsgründen und zum Schutz der Übertragung vertraulicher Inhalte, wie zum Beispiel Bestellungen oder Anfragen, die Sie an uns als Seitenbetreiber senden, eine SSL-bzw. TLS-Verschlüsselung. Eine verschlüsselte Verbindung erkennen Sie daran, dass die Adresszeile des Browsers von “http://” auf “https://” wechselt und an dem Schloss-Symbol in Ihrer Browserzeile.

Wenn die SSL- bzw. TLS-Verschlüsselung aktiviert ist, können die Daten, die Sie an uns übermitteln, nicht von Dritten mitgelesen werden.

Auskunft, Sperrung, Löschung

Sie haben im Rahmen der geltenden gesetzlichen Bestimmungen jederzeit das Recht auf unentgeltliche Auskunft über Ihre gespeicherten personenbezogenen Daten, deren Herkunft und Empfänger und den Zweck der Datenverarbeitung und ggf. ein Recht auf Berichtigung, Sperrung oder Löschung dieser Daten. Hierzu sowie zu weiteren Fragen zum Thema personenbezogene Daten können Sie sich jederzeit unter der im Impressum angegebenen Adresse an uns wenden.

Widerspruch gegen Werbe-Mails

Der Nutzung von im Rahmen der Impressumspflicht veröffentlichten Kontaktdaten zur Übersendung von nicht ausdrücklich angeforderter Werbung und Informationsmaterialien wird hiermit widersprochen. Die Betreiber der Seiten behalten sich ausdrücklich rechtliche Schritte im Falle der unverlangten Zusendung von Werbeinformationen, etwa durch Spam-E-Mails, vor.

Cookies

Die Internetseiten verwenden teilweise so genannte Cookies. Cookies richten auf Ihrem Rechner keinen Schaden an und enthalten keine Viren. Cookies dienen dazu, unser Angebot nutzerfreundlicher, effektiver und sicherer zu machen. Cookies sind kleine Textdateien, die auf Ihrem Rechner abgelegt werden und die Ihr Browser speichert.

Die meisten der von uns verwendeten Cookies sind so genannte “Session-Cookies”. Sie werden nach Ende Ihres Besuchs automatisch gelöscht. Andere Cookies bleiben auf Ihrem Endgerät gespeichert bis Sie diese löschen. Diese Cookies ermöglichen es uns, Ihren Browser beim nächsten Besuch wiederzuerkennen.

Sie können Ihren Browser so einstellen, dass Sie über das Setzen von Cookies informiert werden und Cookies nur im Einzelfall erlauben, die Annahme von Cookies für bestimmte Fälle oder generell ausschließen sowie das automatische Löschen der Cookies beim Schließen des Browser aktivieren. Bei der Deaktivierung von Cookies kann die Funktionalität dieser Website eingeschränkt sein.

Cookies, die zur Durchführung des elektronischen Kommunikationsvorgangs oder zur Bereitstellung bestimmter, von Ihnen erwünschter Funktionen (z.B. Warenkorbfunktion) erforderlich sind, werden auf Grundlage von Art. 6 Abs. 1 lit. f DSGVO gespeichert. Der Websitebetreiber hat ein berechtigtes Interesse an der Speicherung von Cookies zur technisch fehlerfreien und optimierten Bereitstellung seiner Dienste. Soweit andere Cookies (z.B. Cookies zur Analyse Ihres Surfverhaltens) gespeichert werden, werden diese in dieser Datenschutzerklärung gesondert behandelt.

Server-Log-Dateien

Der Provider der Seiten erhebt und speichert automatisch Informationen in so genannten Server-Log-Dateien, die Ihr Browser automatisch an uns übermittelt. Dies sind:

  • Browsertyp und Browserversion
  • verwendetes Betriebssystem
  • Referrer URL
  • Hostname des zugreifenden Rechners
  • Uhrzeit der Serveranfrage
  • IP-Adresse

Eine Zusammenführung dieser Daten mit anderen Datenquellen wird nicht vorgenommen.

Grundlage für die Datenverarbeitung ist Art. 6 Abs. 1 lit. b DSGVO, der die Verarbeitung von Daten zur Erfüllung eines Vertrags oder vorvertraglicher Maßnahmen gestattet.

Kontaktformular

Wenn Sie uns per Kontaktformular Anfragen zukommen lassen, werden Ihre Angaben aus dem Anfrageformular inklusive der von Ihnen dort angegebenen Kontaktdaten zwecks Bearbeitung der Anfrage und für den Fall von Anschlussfragen bei uns gespeichert. Diese Daten geben wir nicht ohne Ihre Einwilligung weiter.

Die Verarbeitung der in das Kontaktformular eingegebenen Daten erfolgt somit ausschließlich auf Grundlage Ihrer Einwilligung (Art. 6 Abs. 1 lit. a DSGVO). Sie können diese Einwilligung jederzeit widerrufen. Dazu reicht eine formlose Mitteilung per E-Mail an uns. Die Rechtmäßigkeit der bis zum Widerruf erfolgten Datenverarbeitungsvorgänge bleibt vom Widerruf unberührt.

Die von Ihnen im Kontaktformular eingegebenen Daten verbleiben bei uns, bis Sie uns zur Löschung auffordern, Ihre Einwilligung zur Speicherung widerrufen oder der Zweck für die Datenspeicherung entfällt (z.B. nach abgeschlossener Bearbeitung Ihrer Anfrage). Zwingende gesetzliche Bestimmungen – insbesondere Aufbewahrungsfristen – bleiben unberührt.

5. Analyse Tools und Werbung  Plugins und Tools YouTube

Unsere Website nutzt Plugins der von Google betriebenen Seite YouTube. Betreiber der Seiten ist die YouTube, LLC, 901 Cherry Ave., San Bruno, CA 94066, USA.

Wenn Sie eine unserer mit einem YouTube-Plugin ausgestatteten Seiten besuchen, wird eine Verbindung zu den Servern von YouTube hergestellt. Dabei wird dem YouTube-Server mitgeteilt, welche unserer Seiten Sie besucht haben.

Wenn Sie in Ihrem YouTube-Account eingeloggt sind, ermöglichen Sie YouTube, Ihr Surfverhalten direkt Ihrem persönlichen Profil zuzuordnen. Dies können Sie verhindern, indem Sie sich aus Ihrem YouTube-Account Ausloggen.

Die Nutzung von YouTube erfolgt im Interesse einer ansprechenden Darstellung unserer Online-Angebote. Dies stellt ein berechtigtes Interesse im Sinne von Art. 6 Abs. 1 lit. f DSGVO dar.

Weitere Informationen zum Umgang mit Nutzerdaten finden Sie in der Datenschutzerklärung von YouTube unter: https://www.google.de/intl/de/policies/privacy.

Haftungshinweis

Trotz sorgfältiger inhaltlicher Kontrolle übernehmen wir keine Haftung für die Inhalte externer Links. Für den Inhalt der verlinkten Seiten sind ausschließlich deren Betreiber verantwortlich.

A magyar tánc a X-XVI. században.


A kereszténység bevezetése után, egészen a XVI. századig egyre több hiteles dokumentumot találunk, amelyek a magyar tánc létezését és a magyar táncszenvedélyt bizonyítják, de a tény puszta megemlítésén kívül nem adnak értékelhető magyarázatot.


A bécsi Képes Krónika szerint, amikor Ottokár cseh királyt 1278-ban Habsburg Rudolf a magyar király, IV. László segítségével meghódította, a magyar király elrendelte, hogy a cseh király megölésének napját az egész királyságban bőségesen megünnepeljék, és a nép aznap a táncon kívül semmit se csináljon. IV. Lászlóra (Kun László) vonatkozó különböző adatok megemlítik, hogy nagyon szeretett lakomázni és táncolni, különösen, ha szeretett kumán népének társaságában volt.


Nagyon érdekes volt az 1279-ben Budán tartott 46. zsinat határozata. Ennek értelmében a papokat arra utasították, hogy ne engedjék a népet táncolni a templomkertekben és a templomokban. Ez a határozat a halottak tiszteletére rendezett tánc pogány szokás nyomaira utal.


A magyar királyok udvarában már igen korán divatba jött az idegen szokások átvétele, és ezek a szokások lassan kiszorították a magyar táncokat. A magyar királyok követeiktől hallottak az idegen országok udvarainak pompájáról és pompájáról, később pedig házasságok révén kerültek szorosabb kapcsolatba ezekkel az udvarokkal. Ez az oka annak, hogy a magyar királyok háztartása lassan nyugati mintát öltött. Külföldi művészeket és irodalmárokat, énekeseket, tanult zenészeket hívtak és adtak nekik kinevezéseket. Külföldi ceremóniamestereket választottak, akiknek az udvari ünnepségek megszervezése volt a feladatuk. A királyi udvart külföldi származású lovagok és hölgyek töltötték meg, akik idegen szokásokat és idegen táncokat vezettek be. Már az Árpád-dinasztia udvarában is kezdtek megmutatkozni az idegen hatás nyomai. Ez a befolyás az Andzsúk uralma alatt tovább erősödött. Ekkor a magyar udvar alaposan italianizálódott. Előtérbe került az olasz nyelv, az olasz zene és az olasz táncok.


Ezt a hatást fokozták az itáliai hadjáratok, amikor egész seregek töltöttek éveket Itáliában. A magyar katonák megtanulták az olasz táncokat és hazahozták magukkal. Az Anjou uralkodása alatt a magyar udvar pompában vetekedett a külföldi fejedelmek nagy udvarával. Igazságos Mátyás király udvarában a külföldi követek a legnagyobb csodálattal beszéltek a magyar táncról.


Ezek a történelmi tények azt mutatják, hogy a magyar nép az ókortól kezdve egészen a XVI. századig mindig is szerette a táncot ; de az akkori tényleges magyar táncokról nincsenek megbízható adataink. Hogy milyenek voltak, arra csak a magyarokkal rokon népek táncaiból, abból, hogy a magyarok népnyelvi és kulturális konzervativizmusukkal és állhatatosságukkal bizonyára ragaszkodtak az eredeti formákhoz, és a jellegzetes ritmusú magyar dalokból következtethetünk. A magyar népdalok általában kettős üteműek voltak, és a ritmusuk 4/8 vagy 2/4 volt. A legősibb ütem 8 szótagból állt, a közepén erősen hangsúlyozottan. A régi dalok birtokunkban lévő töredékei többnyire ebben a metrumban íródtak. A magyar tánc lépése ehhez a ritmushoz igazodott. Az egylépéses és a kétlépéses Csárdás csak erre táncolható. Az évszázadok során ugyanazok a ritmusok maradtak fenn; bizonyosnak látszik tehát, hogy a magyar tánc megőrizte alaplépéseit és jellegét, s ha a figurákban apró változtatások történtek is, azok nem bírnak nagy jelentőséggel. Hogy a magyar nemzeti tánc etnikai jellege nem veszett el az alatt a több mint 1000 év alatt, amióta magyarok élnek ezen a földön, azt Vámbéry Herman úr, a keleti civilizációk tanulmányozója bizonyította. Közép-ázsiai utazásairól szóló beszámolójában beszél az Urál-Altajban és a Kaukázusban élő népekről, amelyek táncai mind ritmusukban, mind jellegükben meghökkentően hasonlítottak a mi táncainkhoz.


Almásy György, amikor abban a régióban utazott, néhány megfigyelést tett. Könyvében: Vándorutam Azsia szívébe (Vándorlásaim Ázsia szívében) című könyvében szemléletes leírást ad a kirgizek táncairól, és azt mondja, hogy azok feltűnően hasonlítanak a mi nemzeti táncainkhoz.


A bárdok a magyar nemesek udvarában énekeltek; a nemesek el szokták őket foglalni és hallgatni, miközben verseket szavaltak és a hősök tetteit dicsőítő dalokat énekeltek. Egyetlen összejövetel vagy ünnep sem volt teljes nélkülük; ők szolgáltatták a gazdag lakomákat követő zenét. Kedvenc hangszerük a koboz volt. Ez egy ovális alakú, keskeny nyakú hangszer volt, 4-5 húros katgut- vagy win-húrral. Később jöttek a dudák. Ez is nagyon népszerű hangszer volt a magyarok körében. Az erdélyi fejedelmek és előkelőségek

A magyar tánc a XVII. és XVIII. században.


A nemesség az osztálykülönbségek hangsúlyozása és saját felsőbbrendűségének megalapozása érdekében új társadalmi szokásokat vett át. Ennek a társadalmi elkülönülésnek a következménye volt, hogy a magyar tánc két kategóriára esett szét, a nemesek táncára, vagyis az arisztokrata táncra, és a néptáncra. Feltehetően ebben az időben alakult ki a magyar lassú tánc a lengyel és francia táncok példáját követve körtánccá; a magyar tánclépések és figurák megmaradtak, de a párok egymás mögött körben álltak, és körben haladtak előre. A XVII. századra a magyar nemességnek már volt egy nemesi tánca, amelyet magyar lassú magyar vagy palotás táncnak neveztek. A nemesi házakban és az erdélyi fejedelmi udvarokban is kedvelt volt.


A Habsburgok uralkodása alatti királyi udvar a szokások, a nyelv, a viselet, a zene és a táncok tekintetében teljesen német jellegű volt, ezért a magyar zenével és táncokkal csak nagyon ritkán találkozhattunk az udvarban. Az udvart látogató magyar nemeseket a nyugatról átültetett pompa rabul ejtette. Megcsodálták a külföldi zenekarok tökéletes zenéjét, elvarázsolták őket a királyi udvar báljai, ahol pompás ruhákban pompázó hölgyek és urak olasz, francia, spanyol és német táncokat táncoltak. Ez a gazdag pompa aláásta a nemzeti érzést, és az idegen kultúra csodálóivá és utánzóivá váltak.


Erdélyben azonban a fejedelmi udvar mindig megőrizte magyar jellegét. Számos hiteles korabeli dokumentum bizonyítja, hogy az erdélyi nemesek otthonaiban a magyar szellem elevenen megmaradt. Báró Apor Péter báró (1676-1752): Metamorphosis Transsylvaniae (1736) című könyve bizonyítja, hogy a magyar szellemet hűségesen ápolták a fejedelmi és nemesi udvarokban. Csodálták és szerették a magyar dalokat és a magyar táncokat. Udvaraikban zenészeket, dudásokat tartottak, akik táncaikhoz, lakomáikhoz a zenét szolgáltatták. Ebből a könyvből azt is megtudjuk, hogy az erdélyi fejedelem, Apafy Mihály nagyon szerette a táncot: Láttam - írja Apor Péter báró -, amint a fejedelem táncolt a hitvesével. A többi úr felállt a helyéről és meghajolt, valahányszor a fejedelem feléjük fordult. A duda gyönyörű zenét szolgáltatott. A herceg lassan táncolt, magyar módra, alig emelte fel a lábát tánc közben.


Az erdélyi fejedelmek közül Thököly Imre is nagyszerű táncos volt. Naplójában említi, hogy kedvenc szórakozása a zene és a tánc volt. Még törökországi száműzetése alatt is magyar táncokat táncolt. Míg Bütyökben tartózkodott, meglátogatta őt Lucas Pál, XIV. Lajos követe, aki beszámolt arról, hogy a fejedelem török udvarában magyar táncokat táncolnak. Paul Lucas lelkes leírást ad arról, hogyan táncolt Szőllősy Katalin, a fejedelem major domusának felesége.


II. rákóczi Ferenc udvarában, amely egészen francia pompával és pompával rendelkezett, a zenét képzett zenészekből álló külföldi zenekar szolgáltatta. Az ott divatos táncokról azonban nincsenek hiteles adataink ; de látva az ott megforduló külföldi diplomaták és francia tisztek számát, valószínű, hogy az akkor divatos francia és német táncok voltak a divatban. De ezek mellett a magyar táncoknak is lehetett helyük. Általánosan ismert tény, hogy a kuruc táborokban sok lakoma és mulatság volt, és sok tánc is.


A sokak által kedvelt fejedelem nemcsak a kapitányait és az arisztokratákat, hanem a kisebb nemeseket is vendégül látta, és nekik is kellett táncmulatsági lehetőséget biztosítani. Számos hiteles adat arról tanúskodik, hogy a fejedelem udvarában étkezés után általában a táncnak hódoltak. A hagyomány szerint az udvari zenekar mellett cigányzenekar is működött, és ezeken az alkalmakon a cigányok régi magyar dalokat és tánczenét játszottak.


De ha a magyar dalok és zene nem is játszottak fontos szerepet Rákóczi udvarában, annál inkább szerették a kuruc katonák, a köznép és a kisnemesek, A kuruc táborok visszhangoztak azoktól a vágyakozóan szomorú, de gyönyörű dallamoktól, amelyek a Rákóczi és Tökhöly vezette szabadságharcból születtek, és amelyeknél szebb dalok nem hangzottak el magyar ajkakon. A kuruc katonák énekkel és tánccal tették elviselhetővé a tábori élet sivár napjait. Lendületesen táncolták a szép kuruc táncokat, olykor a Tárogató zenéjére.


A magyar nemesek táncáról megbízható leírást találunk egy XVII. századi útikönyvben, az 1683-ban megjelent "Ungarischer Simplicissimus"-ban , amely a magyar nemesek táncáról szól. A szerző egy sziléziai származású vándortanuló volt, akinek nevét azonban nem ismerjük. A magyar táncról úgy ír, ahogyan azt megfigyelte, és leírja, hogy

Magyar táncok a XIX. században.

Pásztortáncok - (Botoló, Pásztortánc) Kard- és bottáncok, fegyvertáncok, harci táncok.  Nagyon kevés ismert Észak-Amerikában a magyar tánccsoportokon kívül - én egyet sem ismerek.  Dudával, kereplővel, hegedűvel, dobokkal kísérve.  A Hajdúk táncai (16. és 17. század) ennek a táncnak a gyökerének tekinthetők.  Figyeljük meg a dobos-dob használatát dobolásra - a magyar zene egyik specialitása.

A magyar hagyományos táncot a legtöbb kultúránál alaposabban tanulmányozták, és ennek eredményeként a magyar táncnevek pontosabban leírják a tánc helyét és helyét a tánctörténetben.

A táncokat kronológia (az európai társastáncok történetét tükröző) és régió vagy "dialektus" szerint kategorizálják.

A legrégebbiek a Karikázó - (a leánykerekes tánc).  Az énekkel kísért lánctáncok a középkorban Európában a táncok uralkodó formája volt.  Manapság már csak a lányok és a tizenévesek adják elő saját szórakoztatásukra (valamint színpadi előadásokban).  A táncokat a lányok saját énekükkel kísérik. 

A csárdás, Magyarország nemzeti tánca. Párok udvarló tánca, lassú résszel (lassu) kezdődik, amelyet egy fergeteges gyors szakasz (friss) követ. Az egyes táncosok büszkén viselik magukat, és egy egyszerű alaplépésre improvizálnak, a lábuk befelé és kifelé csattog, a párok pörögnek. A zene, amelyet gyakran cigányzenekar játszik, 2/4-es vagy 4/4-es ütemben szól, magával ragadó, szinkópás ritmusokkal. A csárdás a 19. században alakult ki egy korábbi néptáncból, a magyar körből. A csárdásból adaptált társastánc Kelet-Európában népszerű.

Minden országnak megvannak a maga hagyományos táncai - vagy legalábbis meg kellene, hogy legyenek -, öltözékekkel,  szalagokkal és masnikkal kiegészítve.  Ezek az összehangolt mozdulatok nem igazán az a fajta flow, amit például egy berlini klubba szeretnél bevinni, de ha a társastánc vagy akár a színpadi tánc a kedvenced, akkor a magyar néptáncban mindenképpen érdemes megmártóznod.

A csárdás keletkezésének és fejlődésének története.

  • A magyar tánc szempontjából a megalkotását megelőző korszak nagyon szomorú volt, hiszen csak idegen táncokat táncoltak a felsőbb rétegek.
  • A táncműsorok német nyelvűek voltak, a társalgás nyelve pedig a német volt. Magyar táncok csak a falusiak körében voltak divatban.
  • A magyar tánc reneszánsza gróf Széchényi István nevéhez fűződik. 1839-ben a Nemzeti Kaszinó egyik bálján az akkor már hírnevének csúcsán lévő gróf Széchényi István kifogásolta, hogy a táncprogramokban nem szerepelnek magyar táncok.
  • A táncok közötti szünetben felszólította a magyar urakat, hogy adjanak elő egy igazi magyar táncot.
  • Azok zavartan néztek egymásra, mert egyikük sem tudott magyar táncot járni. Ebben a kínos helyzetben egy gyöngyösi földbirtokos, báró Orczy György sietett a segítségére; mielőtt a tánc újra kezdődött volna, előbb egyedül, majd bájos húgával, Orczy Elise bárónővel előadta a gyöngyösi kopjafák táncát.
  • E tánc szépségét azonban elrontotta a zenei kíséret alkalmatlansága.
  • Akkoriban a Nemzeti Kaszinóban a zenét kizárólag a német Morelli zenekar szolgáltatta. Morelli nem ismerte a magyar tánczenét, következésképpen az első próbálkozás kísérőzenéje kudarcot vallott. 

Magyarország egyedülálló történelemmel és kultúrával rendelkezik, amely nagy hatással volt a szomszédos országokra.  Horvátország, Szlovákia, Észak-Szerbia és Erdély Románia 1918-ig Magyarországhoz tartozott.

  • Így Magyarország valóban hídkultúra Kelet és Nyugat között, amely élesen tudatában van gyökereinek, mint Ázsiából érkező hódítóknak, de egyben az európai vallás és értékek védelmezője is, elnyelve a mongol, oszmán és orosz inváziók sokkjait. 
  • A hagyományos táncot Magyarországon olyan lelkesedéssel értékelik és táncolják, amilyennel csak Görögországban.
  •  A magyar zeneszerzők, Bartók Béla és Kodaly Zoltán az első európai tudósok között voltak, akik felkeresték a vidéki területeket és megörökítették az eltűnőben lévő hagyományokat, és ezzel az etnomuzikológia alapító atyjává váltak.
  • Az 1970-es években a Táncház, "táncház" nevű mozgalom végigsöpört a nemzet ifjúságán.  
  • A kommunizmusból és az orosz uralomból kiábrándulva, egyedi tánchagyományaik ápolásával kezdték érvényesíteni magyar nacionalizmusukat.
  •  A Táncház több mint 40 éve továbbra is népszerű alternatívája a külső (immár nyugati) hatásoknak.

Az ősmagyarok táncai.

  • "A XIX. és XX. században a zeneszerzők - mint az európai szellemi elit képviselői - aktívan alakították a cigányzene toposzát az európai kultúrában.
  • A tizennyolcadik század vége felé egy sokkal gyorsabb táncot kezdtek el párosával előadni, amelyet több néven is ismertek. Maguknak a táncoknak nem volt egységes, egységesítő nevük, de 1844-től már a Csárdához (fogadó vagy vendéglő) kezdték kötni őket, ahol jellemzően előadták őket".